1. <szilárd, merev testet> üt(öget)éssel v. más erőszakos ráhatással több darabra felapróz, ver v. szétzúz. töri a jeget; ízzé-porrá tör. | <kemény héjú magokat> egymás után feltör. diót tör. | ▸ rám, rád töri az ajtót | ▸ kelevézt, kopját, vasat tör

2. (t. n. is ) <szilárd testből> darabo(ka)t kézzel erőszakosan leválaszt. tör (egy darabot) a kifliből; ▸ kukoricát tör

3. ▸ kezét, lábát, nyakát töri

4. <földet> ekével, boronával hasogat. töri az ugart. | rég <várfalat> ágyúval v. más hadigéppel rombol.

5. <nyílást, bejáratot, utat> az akadályokat elhárítva, lerombolva létrehoz. ablakot, ösvényt tör.

6. ▸ kendert, lent tör | ipar <megszáradt bőrt> ütögetéssel v. taposással puhít.

7. (t. n. is ) <tárgy vmely test(rész)en> tartós nyomással, dörzsöléssel fájdalmat, sebet okoz. tör(i lábát) a cipő. | ▸ hólyagot, sebet tör valamin

8. ▸ kezét töri

9. ▸ töri magát | ▸ töri a fejét

10. ▸ valamibe tör járomba töri az ökröket.

11. <nyelvet> nehezen, hibásan beszél. töri a németet.

12. nép <betegség> görcsös rohamokban kínoz valakit. töri a frász, a nyavalya.

13. ritk megszeg. esküt, ünnepet tör.

14. <fényt> irányától eltérít.

15. mat úgy oszt valamit valamivel, hogy az osztást tört alakjában fejezi ki. kettő törve hárommal (⅔ ).

16. tn nagy erővel igyekszik utat csinálni, ill. eljutni vhova. fölfelé tör. | ▸ valamire , valami felé tör vmely célra v. cél felé tör. | ▸ valakinek valamijére tör életére, nyugalmára tör valakinek.

17. ▸ valakire, valamire tör

[?]

1. <szilárd, kemény tárgy> nyomás, üt(őd)és következtében két v. több részre esik. darabokra törik.

2. az a tulajdonsága, hogy könnyen (el)törik. a száraz dohány nagyon törik. | <bőr> feltörik. hólyagosra tört a tenyere.

3. ritk <testrész> eltörik. lába törött.

4. ▸ hámba, igába, járomba törik

5. fiz <fény> (szabályszerűen) megtörik. 60±-os szögben törik.

6. vál irod hirtelen meggyengül, megtörik. derékba tört. ▸ ha törik, ha szakad ha törik, szakad is

[↔tör ]

I. egysz 2. sz-ű sznévm

II. fn

[ fgr ]

ti. te gyerekek!; a te házatok.

[↔ti¹ ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

1. építmény, jármű, bútor stb. falán a be- és kijutást lehetővé tevő nyílás, ill. az ennek elzárására való, nyitható-csukható fa- v. fémszerkezet, szárny. | <kif-ekben, átvitt értelemben is:> ▸ nincs előtte zárt ajtó ▸ szélesre tárja az ajtót valaki előtt ▸ ajtót mutat valakinek ▸ ajtót sem nyit rá ▸ nyitott, zárt ajtókra talál ▸ zárt ajtók mögött ▸ olyan kövér, hogy alig fér be be sem fér az ajtón

2. a vhova való bejutás lehetősége. itt nincs ajtó akárki számára. | <kif-ekben, átvitt értelemben is:> ▸ -t tár valakinek, valaminek ▸ nyitva hagy magának egy ajtót ▸ ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon ▸ ajtóstul rohan ront a házba

[ fgr tőből]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].